Ec-Pec Alapítvány

Kedves Olvasó!

Képes magazinok "ilyen volt - ilyen lett" képsorai ötlenek fel bennem, amikor az iskolára gondolok. Három éve jártam először itt, akkor lehangoló kép fogadott. Poros, homokos iskolaudvar, sötét tantermek, alacsony, melléképület-szerű, szedett-vedett építmény. A tantestület nem volt különösebben lelkes a nagyszabású nemzetközi projektben való részvételtől, melynek célja a nem sajátos nevelési igényű roma gyermekek normál oktatásba történő visszahelyezése volt.

Azóta, mintha varázslat történt volna, minden megváltozott.

Az iskola - Kiskőrös kertvárosi részébe - gyönyörű és korszerű, új épületbe költözött. Valahogy minden kivirult körülötte. Ma már nincs egyetlen olyan pedagógus sem a tantestületben, aki hagyományos módszerrel tanítana. Az alsó tagozaton minden osztály a Lépésről lépésre programmal működik, már felsőben is jó néhány osztályban alkalmazzák. Minden pedagógus elsajátította a kooperatív tanulási technikákat, évente több iskolai szintű projektet valósítanak meg. Áttértek a szöveges értékelésre, megtanulták a differenciált tanulásszervezés módjait. A szülők mindennapos vendégek az iskolában, sokszor spontán ott maradnak az órákon. A projekteknek aktív szereplői. Évente több hazai és nemzetközi pályázati programot valósítanak meg. Működési gyakorlatukba beépítették az integrálható gyermekek normál oktatásba történő visszahelyezését. Példaértékű munkájuk nyomán váltak mind az Oktatási Minisztérium által kiválasztott modellintézménnyé (Utolsó padból program), mind pedig Lépésről Lépésre Regionális Módszertani Központtá.

A tornaterem - mely szakmai konferenciák, kiállítások színhelye - bejárata felett az alábbi Proust idézet fogadja az idelátogatót: "Az igazi felfedező utazás nem új tájak keresésében, hanem új látásmódban rejlik."

Ez az iskola elindult a felfedezőúton. Remélem, sok útitársa, követője akad majd.

Deák Éva
Az Ec-Pec Alapítvány
ügyvezető igazgatója