Jó gyakorlatok

1. "Ebadta" Kutyás terápia a sajátos nevelési igényű óvodásoknál

A jó gyakorlat fő célja: A jó gyakorlat, csoportos, komplex foglalkozás sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében. Célja, hogy segítse a hátrányok csökkentését, illetve kompenzációját a kutyával bevont foglalkozás. Jól beilleszthető habilitációs célzattal az óvodák életébe. Az aktuális témáknak, projekteknek feldolgozásában a terápiás kutya, mint motivációs társ vesz részt, aktívan segíti a gyermekeket az ismeretszerzésben, automatizálásban. Növeli egyéni kompetenciák képességeinek, készségeinek fejlődését. A legfontosabb feladata az állat asszisztált foglalkozásoknak, a gyermekek harmonikus fejlődését elősegítő szerep. A kutya minden tevékenységbe bevonható, még festés, mondóka, verstanulás, tánclépések gyakorlásába is. Kutyussal könnyebb figyelni, tornázni, mozogni, számolni, színeket tanulni, gondolkodni, és társasjátékot játszani, igazi nagy élmény.

2. A befogadó nevelés érdekében járási műhely működtetése

A jó gyakorlat fő célja: Cél a jó gyakorlattal, hogy a többségi iskolák pedagógusai befogadóvá váljanak a sajátos nevelési igényű diákok iránt, a minőségi oktatáshoz kapcsolódó módszereket, eszközöket, eljárásokat ismerjék meg, majd szervezeti szinten épüljenek be a mindennapokba, amely a fenntarthatóságot biztosítja. Segítséget kapnak a változás megértéséhez és annak kezeléséhez. Minden tanév elején felmérjük az igényeket, a problémákat, amivel foglalkoztatja a szakembereket. Ennek alapján készül el az éves szintű munkaterv. A pedagógus műhelymunka első alkalmával elkészítjük az "elvárásfát", amely által igyekszünk érdekeltté tenni a kollégákat. Az igények alapján bemutató foglalkozásokat, esetmegbeszéléseket, eszközöknek a bemutatására, terápiák ismertetésére is sor kerül. Tanév végén visszacsatolunk az "elvárásfára" és értékeljük az elért eredményeket. A műhelymunka keretében szakmai szolgáltatást biztosítunk, ha kell és szükséges, külső előadókat is hívunk. 

3. A beszédindítás egyéni komplex terápiája 3 -7 éves korban

A jó gyakorlat fő célja: A jó gyakorlat célja a megkésett beszédfejlődéssel, szenzomotoros diszfáziával, afáziával, autizmusnak tűnő, de inkább kommunikációs zavar talaján kialakult magatartászavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedési esélyeinek biztosítása. Az integráló óvodákban a gyermekek sikeres helytállásának támogatása, hatékony felkészítésük az általános iskolai életre, a kultúrtechnikák elsajátításának elérése. 
A pedagógusok attitűdváltozásának elősegítése, módszertani kultúrájának bővítése. Esélyteremtő környezet kialakításához módszertani segítségnyújtás. A komplex egyéni fejlesztés meghonosítása, 3-7 éves korig.
A beszédindítás team munkájába hogyan lehet motiválni a gyermekeket és a szülőket. 
A szöveges értékelést hogyan lehet alkalmazni az e problémával küzdő gyermekek és Szüleik számára.
Az integráló, és szegregáló óvodák mindegyik csoportjára terveztük. Terápiás foglalkozáson belül, terápiás órán kívül is alkalmazható, home tréningben. A jó gyakorlat a jelzett területeken az intézményben való megvalósítása megtörtént. Az intézményvezetés és a munkaközösség-vezetők gondozzák a jó gyakorlatot. Minden év végén elégedettségi méréssel csatolunk vissza a jó gyakorlat által elért eredményekre, mind a szülők, mind a pedagógusok körében. 
A team minden évben két alkalommal értékeli az eddig elért eredményeket

4. Egyéni átvezetési terv - a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodából az általános iskolába való átmenetének segítésére

A jó gyakorlat fő célja: A jó gyakorlat célja, hogy egy egységes dokumentációs rendszer kidolgozásával és vezetésével, az óvodából érkező sajátos nevelési igényű kisgyermek aktuális fejlettségéről a befogadó iskola (eltérő tantervű/ többségi) minél átfogóbb képet kapjon. Az egyéni átvezetési terv és a hozzá kapcsolódó dokumentumok (fejlődési napló, projekt portfólió) segítik a készség- képesség struktúrák megismerését, és azok optimális kibontakoztatását az iskolás évek kezdetén. 
Az egyéni átvezetés folyamata a sikeres átmenet biztosítása érdekében az óvoda nagycsoportjának második félévétől az első osztály első félév végéig tart.
Az átvezetés részeként készített egyéni átvezetési terv biztosítja a gyermek-szülő- pedagógus hármas egységén alapuló zökkenőmentes átmenetet, a kapcsolati háló felépítése, valamint kommunikációs csatornák egyértelmű meghatározása révén.
Az átmenetre készült eljárásrend támpontot nyújt a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak a leendő 1. osztályos tanuló sikeres iskolai beilleszkedéséhez. 
Az egyéni átvezetés a kibocsájtó és befogadó intézmény működésében is minőségi változást generál, hiszen a folyamat lépései tervszerűen felépítettek a nyomon követhetőség érdekében. 

5. Hatékony együttnevelés korszerű módszerek, eszközök, eljárások alkalmazásával (projekt, differenciálás, kooperatív, portfólió)

A jó gyakorlat fő célja: A jó gyakorlat célja a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók beilleszkedési esélyeinek biztosítása. Az integráló iskolákban a tanulók sikeres helytállásának támogatása, hatékony felkészítésük a felnőtt életben való helytállásra.
A pedagógusok attitűdváltozásának elősegítése, módszertani kultúrájának bővítése. Esélyteremtő környezet kialakításához módszertani segítségnyújtás. A különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a tanulók különböző kompetenciái hatékony és eredményes fejlesztése. A korszerű tanulásszervezési eljárások eszközrendszerének bemutatása hospitálás útján, amikor is az érdeklődő pedagógusok a tanórán megtapasztalhatják, hogyan tanulnak a diákok kooperatívan, hogyan lehet differenciálni kooperatív struktúra alkalmazása során. 
A különböző projektekkel hogyan lehet motiválni a diákokat és a szülőket. 
A szöveges értékelést hogyan lehet rendszeresen alkalmazni minden egyes osztályfokon a portfólió alkalmazásával. 
Az általános iskola valamennyi csoportjára terveztük. Tanórán és tanórán kívül is alkalmazhatóak a módszerek és eljárások. A jó gyakorlat egész intézményre való kiterjesztése megtörtént. Az intézményvezetés és a munkaközösség-vezetők gondozzák a jó gyakorlatot. Minden év végén elégedettségi méréssel csatolunk vissza a jó gyakorlat által elért eredményekre, mind a szülők, mind a pedagógusok, mind a gyerekek körében. 
A team minden évben két alkalommal értékeli az eddig elért eredményeket. 

6. Hogyan tudunk hatékonyan fejleszteni tanórán egyéni fejlesztési terv alapján?

A jó gyakorlat fő célja: A jó gyakorlat célja, hogy a pedagógusok megtalálják az egyéni fejlesztési tervek alapján a gyermekek számára a legmegfelelőbb módszereket, diagnosztikai mérőeszközöket, 
melyek biztosítják az egyénre szabott optimális fejlesztési folyamatok megvalósulását.
Az intézmény valamennyi tanulójára kiterjed az egyéni fejlesztési tervek készítése, melynek alapja a szakértői vélemény elemzése. Minden évfolyamon év elején méréseket végzünk. Az első osztályban minden gyermeknél elvégzik a DIFER készség, képesség vizsgáló tesztet. Második osztálytól nyolcadik évfolyamig a tanulásban akadályozottak számára írás, helyesírás, olvasás, szövegértés, matematikai, szociális kompetenciák és tantárgyi tudásszint mérések zajlanak. 

Az iskolánkban egyre nagyobb létszámban vannak jelen az értelmileg akadályozott tanulók ezért az ő mérésükre a Heidelbergi Kompetencia Inventár (továbbiakban : HKI) mérést alkalmazzuk, amely egy komplex személyiségfejlesztő mérőeszköz, németalföldi területről származik, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Főiskolai Karának tanára ismertette velünk ezt a kiváló mérőeszközt. Új elemként jelent meg a készségfejlesztő szakiskola 9. osztályának beindítása a 2104/2015-ös tanévtől. Itt a HKI mérőeszközt alkalmazzuk kiemelten a praktikus, a kognitív, és szociális kompetencia területeken. A mért eredményeket táblázatban rögzítjük. Tanulónként az elért eredményeket év elején és év végén összehasonlítjuk. 

7. Hurrá kezdődik az iskola, avagy az akadálymentes iskolakezdés témahét keretében

A jó gyakorlat fő célja: Az ismeretek komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel.
Célunk valamennyi diák (beleértve a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési – tanulási- magatartási zavarral küzdő, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos gyermekeket, fiatalokat is) és azok szüleinek, családtagjainak, valamint az intézmény dolgozóinak ráhangolódása a tanév kezdetére. A ráhangolódást (R-J-R modell alapján: ráhangolódás- jelentésteremtés- reflexió) a diákok és a nevelők közös tervező és kivitelező tevékenységére építjük, amellyel megmozgatjuk nem csak az iskola minden szintjét, hanem nyitunk a városban működő oktatási intézmények és egyéb gazdálkodó szervezetek, vállalkozások felé. 
Egy– egy nagyszabású téma feldolgozásával tesszük motiválttá tanulóinkat. Ezt bizonyítják felméréseink, mérési rendszerünk, amelyek nemcsak a tanulók kognitív képességeinek mérésre irányulnak, hanem a tanulás iránti motivációjukra is. 
Az újonnan érkezők iskolai beilleszkedését is megkönnyíti a tanévkezdő témahét. 
További hozadék - tapasztalataink szerint - a tanulók tanulási motivációjának folyamatos fenntartásával, hogy a képességeik, készségeik, ismereteik, jártasságaik, azaz valamennyi kompetenciájuk tanév végére kimutatható fejlődést mutat. 

8. Komplex művészeti neveléssel a kompetencia területek mentén (autizmussal élőknél)

A jó gyakorlat fő célja: A jó gyakorlat célja, hogy lehetőséget teremtsen az autizmussal élő gyermekek körében a tehetség felismerésére,a szociális készségek –amely magában foglalja a kommunikáció fejlesztés bizonyos formáit is - és a különböző művészeti képességek fejlesztésére. Ez megvalósulhat gyógypedagógiai és integrált csoportban egyaránt. A program során az egyéni fejlesztési helyzetből kiindulva a csoportos tevékenykedésen keresztül eljuthatunk az általánosítás fázisába, amikor is már más helyszíneken, idegenek előtt is meg kell mutatniuk tehetségüket -, amennyiben ezt az adott művészeti ágban való tevékenykedés, illetve a műsor megkívánja.
A képzőművészeti alkotások adta lehetőségen túl szavalóversenyeken, mesemondó versenyeken való szereplés, városi rendezvényeken való részvétel, iskolai műsorokban való közreműködés jelenik meg. A szavalatok, mesék betanítása egyénre szabottan, differenciált segítségnyújtással történik (mint az összes többi fejlesztés), majd a fokozatosság elvét követve meg kell mutatniuk tehetségüket először az adott csoportjuk előtt, azt követően felnőttek társaságában, majd más gyermek csoportok előtt és végül a kiírt versenyen, művészeti szemlén.
Az autizmussal élők csoportja által összeállított műsor szintén hasonló szisztéma szerint épül fel, azzal a különbséggel, hogy a szereplőknek az egyes jelenetrészeket meg kell tanulniuk összefűzni, el kell viselniük esetlegesen a társuk érintését, kézfogását. Figyelniük kell társukra differenciált segítség mellett. 

9. Nap-tár-ház, avagy óvodások szociális, kognitív és személyes kompetenciájának alakítása egy egyszerű eszköz – a naptár segítségével

A jó gyakorlat fő célja: Intézményünk igen sokrétű feladatot lát el, az itt dolgozó gyógypedagógusok az integrációt segítik és támogatják a sajátos nevelési igényű gyermekeket befogadó óvodák, iskolák pedagógusait. Fontos küldetésünknek érezzük a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését, oktatását segítő módszerek, eljárások, ötletek megosztását a többségi óvodák, iskolák pedagógusaival. Ilyen jó gyakorlat a mindennapos naptárrajzolás a reggeli beszélgetésekhez kapcsolódóan. Az óvodás korú, de különösen a hátrányos helyzetű és/vagy sajátos nevelési igényű kisgyermekeknek nehézséget jelent az időben való tájékozódás, a dönteni, választani tudás, a szóbeli megnyilatkozás, az érzelmi- akarati labilitás. Ezzel az egyszerű kis eszközzel, illetve a hozzá kapcsolódó napi rituáléval jelentősen csökkenthetők ezek a gondok. Intézményünkben a gördülékeny óvoda-iskola átmenet egyik része, hogy az alsó tagozatos pedagógusok is sikerrel alkalmazzák a napkezdő beszélgetésben a naptárt. A naptárkészítés hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, autista, beszédfogyatékos) óvodás gyermekekkel 13 éve kipróbált, korrigált, továbbfejlesztett jó gyakorlat. Az időben való tájékozódás képességét eredményesen fejleszthetjük a segítségével, ezt az évente kétszer elvégzett mérések mutatói igazolják. Mérőanyag: az óvodánk által kidolgozott: "óvodás korú gyermek fejlődésének nyomon követése". 

10. Óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése - fejlődési napló + egyéni fejlesztési terv javaslatok

A jó gyakorlat fő célja: Intézményünk óvodai csoportjaiban 13 éve használjuk a 3-7 éves korú gyermekek fejlődésének rögzítésére a fejlődési naplót. Ez az eszköz a gyermekek fejlődési portfóliójaként jelenik meg az óvodából iskolába történő egyéni átvezetésnél. A naplóban történik az óvodás gyermekek anamnézisének, egészségi állapotának lejegyzése, aktuális fejlettségének évi két alkalommal történő regisztrálása, grafikonon történő ábrázolása, a gyermekek fejlődésének nyomon követése, az aktuális fejlettségnek megfelelő egyéni fejlesztési javaslatok adása. A méréseket, megfigyeléseket 8 területen végezzük: szociális képességek, nagymozgás, finommozgás, kognitív képességek, orientációs képességek, kommunikáció, játék, feladatvégzés.
A fejlődési naplóban lehetőség van arra, hogy a gyermekre vonatkozó minden, a pedagógiai munkát segítő adatot rögzítsünk, a változásokat bejegyezzük, ezzel a gyermek fejlődését nyomon követhetjük, az óvodás évek alatt.
Cél: Óvodás korú gyermekekről olyan fejlesztő értékelés készítése, amelynek segítségével a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és szülők részletes, pontos képet tudnak alkotni a gyerek fejlődéséről. Nyomon tudják követni azt a folyamatot, amely lezajlik a fejlesztés során, és megismerik azokat az egyénre szabott fejlesztési javaslatokat, amelyek segítik az optimális képességkibontakoztatást.
A jó gyakorlatot, annak átadását az óvodában dolgozó szakmai munkaközösség gondozza.

11. ÖKO – Globalizációs projekt

A jó gyakorlat fő célja: Az ÖKO jó gyakorlat mind az alsó és felső tagozaton, mind a szakiskolában jól használható.
A z ÖKO Globazilációs projekt első lépéseként a diákok a témával kapcsolatos ismereteinek feltárása valósul meg a TTM módszerrel (tudom, tudni akarom, megtanulom).
Az elvárásfa alkalmazásával segítjük a diákok egyéni elvárásainak megfogalmazását, amely az önálló tanulási folyamatukat segíti. 
A vállalások előtt ötletroham alkalmazásával összegyűjtik, milyen tevékenységeket, feladatokat tudnak vállalni a témában. 
A vállalások táblázatának elkészítésével – amely lehet egyéni, páros és csoportos – motiváljuk a diákokat, amely a projekt egész ideje alatt az osztálytermi projektfalon vizuálisan is látható. 
Eddig megvalósított, ill. folyamatban levő ökoiskolai programjaink, tevékenységeink közé tartozik a növények és állatok felelősségteljes gondozása, nevelése, a környezettudatos magatartás, példamutatás, a tudatos fogyasztói magatartás alakítása, az egészséges életmód, sportolás, a hulladékgazdálkodás és a kulturális tevékenység.
Minden évben tovább csinosítják az iskola udvarát, a sziklakertet, kerti tavat is készítettek.
Működik a szemétszedés is a város központjától kezdve, melyet alaposan megterveznek a diákok, elkészül egy időmátrix is. 
A záróra meghívják a szülőket, testvéreket, más iskolák osztályait, azonos korú fiatalokat, más civil szervezetek és intézmények képviselőit is. 
A projekt végére minden tanulónak elkészül a portfóliója, amelyet szintén bemutatnak a projektzárón.

12. Romano Zsanipe, azaz egy tanítást kísérő művészeti projekt az integráltan nevelt roma tanulók számára

A jó gyakorlat fő célja: A bevált jó gyakorlat célja az integráltan nevelt roma származású tanulók beilleszkedési esélyeinek biztosítása. A tanulók identitásának erősítése, a társadalmi integráció segítése a művészeti nevelés eszközeivel. A roma történelem, irodalom és képzőművészet megismertetése, a tolerancia, az elfogadás kialakítása.
A tehetséges roma tanulók képességeinek fejlesztése, kibontakoztatása képzőművészeti és táncfoglalkozásokon, a lovári nyelv gyakorlása. Sikerélményhez való juttatás képzőművészeti pályázatokon, kiállításokon való részvétellel, városi-, megyei- és országos rendezvényeken való megjelenéssel.
Multikulturalitás megjelenése azáltal, hogy a zene-, a tánc-, a képzőművészet-, irodalom-, előadóművészet-, fogalmazások-, egyéni írások szorgalmazása, segítése, ötvözése.
A pedagógusok attitűdváltozásának elősegítése, esélyteremtő környezet kialakítása.

13. Sajátos nevelési igényű tanulók számára EGYÉNI ÁTVEZETÉSI TERV a továbbtanulás, a pályaválasztás megsegítésére

A jó gyakorlat fő célja: A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni átvezetési terve (EÁT) egyénre szabott eszköz, dokumentum, ami magába foglalja a tanulók képességeinek, készségeinek, vágyainak, motivációinak, jövőképének elemeit. 

Célja, hogy a továbbtanulásra valófelkészülés tudatos folyamat legyen minden érintett számára. Az EÁT keretet ad, amely a továbbtanulás eredményes megvalósulását célozza meg. 
A gyógypedagógiai intézményben fejlesztett tanulók számára képességeiknek megfelelően többségi intézményben történő továbblépésükhöz is biztosíthat alapot.
Cél továbbá, hogy olyan dokumentum szülessen, ami a tanuló folyamatos fejlődését követi, erre építve bármilyen helyzetben a vele foglalkozó pedagógus, pedagógusok megfelelő alapokra építve segíthetik a továbblépését. Az egyéni átvezetési program keretében a sajátos nevelési igényű diák akár gyógypedagógiai szakiskolában akár többségi középiskolában folytathatja tanulmányait. Az egyéni átvezetési terv a zökkenő mentességet biztosítja. Lehetőséget teremt a különböző területen dolgozó szakemberek kommunikációs együttműködésére a sajátos nevelési igényű fiatal sikeres beilleszkedéséért.

14. Szervezetfejlesztési technikák, eszközök integráló intézmények számára

A jó gyakorlat fő célja: Cél a jó gyakorlattal, hogy a többségi iskolák pedagógusai befogadóvá váljanak a sajátos nevelési igényű diákok iránt, a minőségi oktatáshoz kapcsolódó módszereket, eszközöket, eljárásokat ismerjék meg, majd szervezeti szinten épüljenek be a mindennapokba, amely a fenntarthatóságot biztosítja. 
Segítséget kapnak a változás megértéséhez és annak kezeléséhez. 
Ennek első lépése egy közös műhelymunka keretében a változáskezelés közös értelmezése, az innováció fogalmának tisztázása. Saját élményű gyakorlatokkal a különböző helyzetek megélése, átélése. A nehézségek és problémák irányított kibeszélésével megerősödés kialakítása, az a tudat, hogyan támaszkodhat másokra, vagy a közelben működő EGYMI-re. Ezen folyamatban hogyan támaszkodhat vezetőjére, a vezetőségi tagokra. A kiskőrösi járásban működő integrációt támogató műhely (rövidítetten: ITEM) munkájának bemutatása, az EGYMI és a többségi intézmények havonkénti programjának megtervezésének módja, a team munka jelentőségére felhívás. A kezdeti lépések tisztázása helyzetelemzéssel, önértékeléssel mérési eszközökkel (SUPER teszt, Szervezetdiagnosztikai teszt, SWOT).
A pedagógus műhelymunkák erősítése "elvárásfa" alkalmazásával, mely a belső motivációt támogatja. Egyben vizuális folyamatábra a pedagógusok számára. 

15. Szociális kompetenciafejlesztés projektekkel (tanórai, egyhetes, tanórán kívüli)

A jó gyakorlat fő célja: A különböző projektekkel a tanulók szociális kompetenciája hatékonyan és eredményesen fejleszthető. 
A szociális kompetencia fejlesztését a közösség szokásaihoz normáihoz való igazodás megtanulását interiorizálását a felnőttekkel és a diákokkal kialakított harmonikus kapcsolat felvétel a közösségben elfoglalt hely rendezése az affektív terület fejlesztésével.
A jó gyakorlat célja a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók beilleszkedési esélyeinek biztosítása, a tolerancia, az egyéni és kollektív felelősség kialakítása. Az integráló iskolákban a tanulók sikeres helytállásának támogatása, hatékony felkészítésük a felnőtt életben való helytállásra.
A pedagógusok attitűdváltozásának elősegítése, módszertani kultúrájának bővítése. Esélyteremtő környezet kialakításához módszertani segítségnyújtás. 
A különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a tanulók különböző kompetenciái hatékony és eredményes fejlesztése. 
Az általános iskola valamennyi csoportjára terveztük. Tanórán és tanórán kívül is alkalmazhatóak a módszerek és eljárások. A jó gyakorlat egész intézményre való kiterjesztése megtörtént. Az intézményvezetés, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök és óraadó tanárok gondozzák a jó gyakorlatot. Minden év végén elégedettségi méréssel csatolunk vissza a jó gyakorlat által elért eredményekre, mind a szülők, mind a pedagógusok, mind a gyerekek körében. 

16. Szülők bevonásának lehetséges módozatai 13 tételben

A jó gyakorlat fő célja: A jó gyakorlat célja a szülőkkel való minél közvetlenebb, őszinte kapcsolat, együttműködés,kölcsönös felelősség kialakítása a szülő – pedagógus – gyermek hármas pillérének megerősítése érdekében. 
Az intézményi és a családi nevelés egymásra épül, lehetőséget adva a szülőknek, hogy megismerjék gyermekük képességeit és az intézményben folyó nevelő-oktató munkát. A szülők és a pedagógusok között bizalmi kapcsolat alakul ki, lehetőség nyílik a gyermek családi életének megismerésére, amely segíti a gyermekek könnyebb megértését.
A jó gyakorlat elemeit az intézmény óvodai csoportjára és az első osztályra terveztük, az évek során egész intézményre való kiterjesztése megtörtént a korszerű tanulás szervezési eljárások alkalmazásával. 
A hagyományostól eltérő tanulásszervezésnek köszönhetően a szülőkkel való kapcsolattartás elemei átszövik az egész intézményi életet. A szülők részt vesznek a tanórai munkákban, a szabadidős tevékenységekben, témaheteken, projekt napokon és aktív résztvevői a gyermekek tanulmányi munkájának értékelésében is.
A jó gyakorlat megvalósulásáért az intézmény minden pedagógusa és vezetője felelős, hiszen egységes cél a szülőkkel való jó és hatékony együttműködés a gyermekek, tanulók érdekében. Alkalmazására lehetőséget biztosít a korszerű tanulási módszerek és ezzel együtt a kiépített eszköz rendszer (pl. interjú füzet, üzenő füzet, kabala napló) 
Intézményünkben csökkent a hiányzások száma és a szülők aktívan bekapcsolódnak az intézmény életébe.

17. Tibeti hangtálak szerepe a tanulási motiváció növelésében

A jó gyakorlat fő célja: 1. A tibeti hangtálak hangja által kibocsátott rezgések befogadóvá tegyék a gyermekeket az iskolai munkavégzésre;
2. a hangtálak hangja hangolja rá a tanulókat a tevékenységek megkezdésére;
3. az eredményes tanulás, és megfelelő szociális kapcsolatrendszer kialakulása, 
4. az iskolás tanulók kudarcainak csökkentése, a tanulási motivációjuk növelése. 
5. Az hangtálak optimális rezgései által a tanulók képessé váljanak arra, hogy megfelelő módon csökkentsék, és kivédjék a stresszhelyzeteket.
6. Optimális szintre emeli a szervezet rezgéseit, így alkalmas a túlmozgásos, nyugtalan tanulók lecsendesítésére.
7. Oldja az otthonról hozott esetleges konfliktusokat.
8. Szövegértési-, szövegalkotási kompetencia keretében a beszédkedv felkeltése, önmegértetés vágyának kialakítása, kommunikáció fejlesztése, szókincsbővítés;
9. természettudományos kompetencia keretében a természet állandó változásainak, az időjárás elemeinek ismerete, jelölése;
10. matematikai kompetencia részeként az időbeli tájékozódás, év, hónapok, évszakok, napok, ismerete, a tegnap, tegnap előtt, a ma, a holnap és a holnap után adekvát használata.
11. A testi-lelki harmónia megteremtése