Jó gyakorlatok

Kiskőrös Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény Integrált Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola jógyakorlatai

A legjobb pedagógiai módszerekre alapozva,
folyamatosan megújítva önmagunkat,
segítjük gyermekeink sokoldalú fejlődését
és környezetünk inkluzívvá - befogadóvá- válását.
                                   (az intézmény mottója)

Az iskola az itt folyó pedagógiai munka sajátosságai miatt eltér a többi intézménytől, azonban szoros kapcsolatban áll velük. Tevékenysége elsősorban a gyógypedagógiai nevelés - oktatás területére terjed ki, valamint pedagógiai szak és szakmai szolgálatra. Nyitott az óvodák, iskolák, továbbá a szülők felé is. Az intézmény az új módszerek kipróbálásának és elterjesztésének elindítója.

Az érdeklődő iskolák megismerhették az itt már több éve bevezetett Lépésről - lépésre programot, valamint a kooperatív tanulást, projektoktatást. Az új módszerekről, a speciális nevelés - oktatás sajátosságairól gyakran tartanak előadást, bemutatót a többségi iskolák, óvodák nevelőinek.
Az iskola vallja, hogy a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekeknek is vannak figyelemreméltó képességeik és feladatuk ezeknek a kibontása, megőrzése, fejlesztése.
Ennek érdekében szerveznek olyan programokat, amelyekkel ezeket a képességeket felszínre hozhatják, a világ elé tárhatják. Már országosan ismert az intézmény által több éve szervezett és rendezett Felfénylő Szavak Országos Szavalóverseny döntője Kiskőrösön minden év márciusában. Az intézmény 2009-ben SHIBA díjat nyert és ÖKO iskola lett.

 

Az intézmény jó gyakorlatai:

  1. A jó gyakorlat megnevezése:
    Napkezdet tibeti hangtálakkal a kompetencia területek fejlesztésére alsó tagozaton

    Céljai:
    Testi-lelki harmónia megteremtése a tibeti hangtálakkal;
    A tibeti hangtálak hangja által kibocsátott rezgések befogadóvá tegyék a gyermekeket az iskolai munkavégzésre;
    A hangtálak hangja hangolja rá a tanulókat a tevékenységek megkezdésére;
    Az eredményes tanulás, és megfelelő szociális kapcsolatrendszer kialakulása érdekében az otthonról hozott esetleges konfliktusok oldása;
    Szövegértés szövegalkotási kompetencia keretében a beszédkedv felkeltése, önmegértetés vágyának kialakítása, kommunikáció fejlesztése, szókincsbővítés;
    Természettudományos kompetencia keretében a természet állandó változásainak, az időjárás elemeinek ismerete, jelölése;
    Matematikai kompetencia részeként az időbeli tájékozódás, év, hónapok, évszakok, napok, ismerete, a tegnap, tegnap előtt, a ma, a holnap és a holnap után adekvát használata. A napi dátum rutinszerű beépülése, helyi érték ismeret előkészítése;
    Nemi identitás kialakítása.
  2. A jó gyakorlat megnevezése:
    Szülők bevonásának lehetséges módozatai 13 tételben

    Céljai:
    Szülőkkel való minél közvetlenebb, őszinte kapcsolat kialakítása a szülő - pedagógus - gyermek hármas pillérének megerősítésének érdekében.
    Közös munka, együttműködés, kölcsönös felelősség kialakítása a szülők és pedagógusok között.
    Olyan hatékony kommunikáció megvalósulása, amely partnerségre épül, egyenlő esélyt teremt szülő és diák számára.
  3. A jó gyakorlat megnevezése:
    Hurrá kezdődik az iskola, avagy az akadálymentes iskolakezdés

    Céljai:
    Az ismeretek komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Célunk valamennyi diák (beleértve a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési - tanulási- magatartási zavarral küzdő, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos gyermekeket, fiatalokat is) és azok szüleinek, családtagjainak, valamint az iskola dolgozóinak ráhangolódása a tanév kezdetére. A ráhangolódást (R-J-R modell alapján: ráhangolódás- jelentésteremtés- reflexió) a diákok és a tanárok közös tervező és kivitelező tevékenységére építjük, amellyel megmozgatjuk nem csak az iskola minden szintjét, hanem nyitunk a városban működő oktatási intézmények és egyéb vállalkozások felé. Az iskolaindító projekt megalapozza a tanulók és szülők aktív részételét az intézmény életében.
  4. A jó gyakorlat megnevezése:
    Nap-tár-ház, avagy óvodások szociális, kognitív és személyes kompetenciájának alakítása egy egyszerű eszköz - a naptár segítségével

    Céljai:
    A gyermekek tanulás iránti motiváltságának, kíváncsiságának, aktivitásának felkeltése, ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciák formálása.
  5. A jó gyakorlat megnevezése:
    Hatékony együttnevelés korszerű tanulásszervezési módszerek, eszközök, eljárások alkalmazásával (projekt, differenciálás, kooperatív, portfólió)

    Céljai:
    A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók beilleszkedési esélyeinek biztosítása. Az integráló iskolákban a tanulók sikeres helytállásának támogatása, hatékony felkészítésük a felnőtt életben való helytállásra.
    A pedagógusok attitűdváltozásának elősegítése, módszertani kultúrájának bővítése. Esélyteremtő környezet kialakításához módszertani segítségnyújtás. A különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a tanulók különböző kompetenciái hatékony és eredményes fejlesztése.
  6. A jó gyakorlat megnevezése:
    Szociális kompetenciafejlesztés projektekkel (tanórai, egyhetes, tanórán kívüli)

    Céljai:
    A különböző projektekkel a tanulók szociális kompetenciája hatékonyan és eredményesen fejleszthető. A projektek alkalmazása lehetőséget biztosít a személyközi kompetenciákhoz tartozó viselkedési formák gyakoroltatására, olyan pedagógiai helyzeteket biztosít, amelyek megalapozzák a társadalomba való konstruktív beilleszkedést.
    Cél a tolerancia, az egyéni és kollektív felelősség kialakítása.
  7. A jó gyakorlat megnevezése:
    Romano Zsanipe, azaz egy tanítást kísérő művészeti projekt az integráltan nevelt roma tanulók számára

    Céljai:
    Az integráltan nevelt roma származású tanulók beilleszkedési esélyeinek biztosítása.
    A tanulók identitásának erősítése, a társadalmi integráció segítése a művészeti nevelés eszközeivel. A roma történelem, irodalom és képzőművészet megismertetése, a tolerancia, az elfogadás kialakítása.
    A tehetséges roma tanulók képességeinek fejlesztése, kibontakoztatása képzőművészeti és táncfoglalkozásokon, a lovári nyelv gyakorlása. Sikerélményhez való juttatás képzőművészeti pályázatokon, kiállításokon való részvétellel, városi, megyei, országos rendezvényeken való megjelenéssel.
    Multikulturalitás megjelenése azáltal, hogy a zene, a tánc, a képzőművészet, irodalom, előadó művészet, fogalmazások, egyéni írások szorgalmazása, segítése, ötvözése.
    A pedagógusok attitűdváltozásának elősegítése, esélyteremtő környezet kialakítása.
  8. A jó gyakorlat megnevezése:
    Betűbarát-a szövegértés csodája, avagy hogyan tanuljunk meg olvasni?

    Céljai:
    Fő célunk a tanítás során, hogy a gyermekben lévő belső motivációt erősítsük, és folyamatosan fenntartsuk azt, hiszen a sajátos nevelési igényű a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az írás- és olvasástanulás nagyon könnyen negatív élménnyé válhat. Ha a gyermek nem tud olvasni, akkor nem képes új ismereteket szerezni, nem képes a szövegértésre, és ha ez nem működik, akkor minden tantárgy tanulásakor problémák adódhatnak. A sok kudarc elveszi a tanulási kedvet és így a gyermek motiválatlan lesz a tanulás iránt.
    Pedagógiai célunk ezért a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai kudarcainak és lemorzsolódásának megelőzése, az anyanyelv területein a tanulási nehézségek kialakulásának elkerülése.
    Módszertani cél a differenciált oktatás megvalósulását segítő módszerek bevezetése a közoktatásba. A személyiségközpontú nevelés olyan pedagógiai megközelítése, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermek egyéni különbségként hoz magával.
    A gyakorlat célja hogy bemutassa azokat a lehetőségeket melyek, segítik a betűszimbólumok rögzítését és az értő olvasás kialakulását.
  9. A jó gyakorlat megnevezése:
    Csendkapu- ráhangolódás a tanóra anyagára

    Céljai:
    - a nyugodt, békés légkör megteremtése, a feszültségek és problémák feloldása úgy, hogy a gyermek saját irányítása alatt áll, a problémát maga keresi és oldja meg.
    - a tanulás iránti motiváció erősítése
    - a tanulók hiányzási számának csökkentése az iskolából,
    - a magatartászavarok és azok válfajainak megszüntetése
    - a mozgás koordinálása, a koncentráció által elért belső nyugalom megismerése, a hallás finomítása
    - a kommunikációs készég javítása, a problémamegoldó képességek erősödése hozzájárul az egyén optimális fejlődéséhez.
  10. A jó gyakorlat megnevezése:
    Hogyan tudunk hatékonyan fejleszteni tanórán egyéni fejlesztési terv alapján?

    Céljai:
    A jó gyakorlat célja, hogy a pedagógusok megtalálják az egyéni fejlesztési tervek alapján a gyermekek számára legmegfelelőbb módszereket, eszközöket, melyek biztosítják az egyénre szabott optimális fejlesztési folyamatok megvalósulását.
  11. A jó gyakorlat megnevezése:
    Óvodások fejlődésének nyomon követése - fejlődési napló + egyéni fejlesztési ötletek

    Céljai:
    Óvodás korú gyermekekről olyan fejlesztő értékelés készítése, amelynek segítségével a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és szülők részletes, pontos képet tudnak alkotni a gyerek fejlődéséről. Nyomon tudják követni azt a folyamatot, amely lezajlik a fejlesztés során, és megismerik azokat az egyénre szabott fejlesztési javaslatokat, amelyek segítik az optimális képességkibontakoztatást.

    A jó gyakorlat rövid bemutatása:
    Intézményünk igen sokrétű feladatot lát el, az itt dolgozó gyógypedagógusok az integrációt segítendő különböző szakmai szolgáltatásokkal is segítik a sajátos nevelési igényű gyermekeket befogadó óvodákat, iskolákat. Fontos küldetésünknek érezzük az SNI-s gyerekek nevelését, oktatását segítő jó módszerek, eljárások, ötletek megosztását a többségi óvodák, iskolák pedagógusaival. Ilyen jó gyakorlatunk a gyerekekről vezetett egyéni fejlődési napló + a hozzá tartozó fejlesztési terv javaslat. A naplóban történik az óvodás gyermekek aktuális fejlettségi állapotának évi két alkalommal történő regisztrálása, grafikonon történő ábrázolása, a gyermekek fejlődésének nyomon követése, az aktuális fejlettségnek megfelelő egyéni fejlesztési javaslatok adása.
    A fejlődési naplóban lehetőség van arra, hogy a gyermekre vonatkozó minden, a pedagógiai munkát segítő adatot rögzítsünk, a változásokat bejegyezzük, ezzel a gyermek fejlődését nyomon követhetjük, az óvodás évek alatt a szülőket, iskolába kerüléskor az őt átvevő pedagógust objektíven tájékoztathatjuk.
  12. A jó gyakorlat megnevezése
    ÖKO – Globalizációs projekt, Diákkonferencia projektzáróval

    Céljai:
    A diákok tudják azt, hogy mit jelent a környezettudatos magatartásmód, hogyan védhetik szűkebb és tágabb környezetüket. Képesek legyenek arra, hogyan és mit tehetnek környezetük ápolásáért. Váljon mindennapi életformává és épüljön be az értékeikbe a környezettudatos magatartásforma.
  13. A jó gyakorlat megnevezése
    Pályaválasztási projekt a sikeres jövőért

    Céljai:
    A pályaválasztási projekt során a diákok tudjanak továbbtanulási és pályaválasztási döntéseket hozni, képesek legyenek helyes önértékelés alapján dönteni. 
    Hosszú távú célként a nyílt munkaerőpiacon váljanak sikeres munkavállalókká, a sérültebb fiatalok pedig a védő-óvó munkahelyeken találják meg helyüket, mely által végső soron a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak.
  14. A jó gyakorlat megnevezése
    Szervezetfejlesztési technikák, eszközök integráló intézmények számára

    Céljai:
    A pedagógusok fogadják el az integrációt, és az ahhoz kapcsolódó módszerek, eszközök, eljárások szervezeti szinten épüljenek be a mindennapokba.
  15. A jó gyakorlat megnevezése
    Varázsmatek - Matematika mindenkinek óvodától

    Céljai:
    Pedagógiai cél a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai kudarcainak és lemorzsolódásának megelőzése, a matematika területein a tanulási nehézségek kialakulásának elkerülése.
    Módszertani cél a differenciált oktatás megvalósulását segítő módszerek bevezetése a közoktatásba. A személyiség-központú nevelés olyan pedagógiai megközelítése, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermek egyéni különbségként hoz magával.
  16. A jó gyakorlat megnevezése
    Egyéni Átvezetési Terv - a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodából az általános iskolába való átmenet megsegítésére

    Céljai:
    A jó gyakorlat célja, hogy az óvodából érkező sajátos nevelési igényű gyermeket fogadó pedagógus az egyéni átvezetési terv alapján készült dokumentációval részletesebb képet kapjon a gyermek sajátos helyzetéről, jelen állapotáról, amely segíti az optimális képességkibontakoztatását az iskolában. Hosszú távon zökkenő mentes átmenet biztosítása az óvoda és általános iskola között a szülő – gyermek -pedagógus hármas egység együttműködésével az egyéni átvezetési terv alapján.
    Az átmenetre készült eljárásrend alapján a gyermekkel foglalkozó szakember tudja mi a feladata, mit tehet a sikeres tanulói beilleszkedés érdekében.
  17. A jó gyakorlat megnevezése
    Sajátos nevelési igényű tanulók számára Egyéni Átvezetési Terv a továbbtanulás, a pályaválasztás megsegítésére

    Céljai:
    A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni átvezetési terve (SEÁT) egyénre szabott eszköz, dokumentum, ami magába foglalja a tanulók képességeinek, készségeinek, vágyainak, motivációinak, jövőképének elemeit. 

    Célja, hogy a továbbtanulásra valófelkészülés tudatos folyamat legyen minden érintett számára. A SEÁT keretet ad, amely a továbbtanulás eredményes megvalósulását célozza meg. 
    A gyógypedagógiai intézményben fejlesztett tanulók számára képességeiknek megfelelően többségi intézményben történő továbblépésükhöz is biztosíthat alapot.
    Cél továbbá, hogy olyan dokumentum szülessen, ami a tanuló folyamatos fejlődését követi, erre építve bármilyen helyzetben a vele foglalkozó pedagógus, pedagógusok megfelelő alapokra építve segíthetik a továbblépését.


Az intézmény elérhetősége:

Kiskőrös Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény Integrált Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola

Radicsné Szerencsés Terézia
igazgató

6200 Kiskőrös, Hrúz Mária utca 2/1
0036 - 78 / 511-592
www.egymi.hu
E-mail cím megjelenítése