Autista csoport

Az autizmussal élők csoportja

Aki találkozott már autizmussal élő gyermekkel, gyakran azt tapasztalja, milyen bájosak, angyalarcúak. A legtöbb fejlődési rendellenességgel ellentétben, ahol általában az érintett személyek sérültnek is látszanak, az autizmusban nincs feltűnő külső nyoma a fejlődési zavarnak. Ezért is nehéz elfogadni a szülőnek és a környezetnek, hogy ezeknél a „babaszerű szépségeknél” a háttérben, a felszín alatt egy életen át tartó állapot, az egész személyiséget átható fejlődési zavar húzódik. Az autizmussal érintett személyeknél megfigyelhető tanulási és megértési nehézségek mögött nem a szándékos elzárkózás, a tanulási helyzetek elutasítása rejtőzik, hanem a sérülésből adódó problémák. Az autizmust dr. Balázs Anna és dr. Stefanik Krisztina az alábbiak szerint fogalmazta meg:

„Az autizmus fejlődés neurológiai zavar, a viselkedés és fejlődés sajátosságai alapján meghatározható komplex viselkedéses szindróma. Az alapsérülés jelen tudásunk szerint végleges, kezeléssel nem befolyásolható.

A spektrumba tartozó összes állapotot (1) szociális kommunikációt, (2) kölcsönösséget igénylő szociális interakciókat, valamint (3) rugalmas gondolkodást és viselkedés-szervezést megalapozó kognitív készségek fejlődési devianciája és késése jellemzi (autisztikus triász).

A klinikai kép rendkívül változatos az érintett populáción belül, az autizmus súlyossága, a triászon kívüli tünetek, az értelmi színvonal, egyéb képességek, erősségek, illetve fogyatékosságok, járulékos állapotok, és a gyermek személyisége függvényében, és az egyénen belül az életkortól függően is változik.

 (Egészségügyi Közlöny, 2008)

De hogy ez mit is jelent a gyakorlatban?

Az autizmus állapot, amely gátolja a kommunikáció fejlődését, a szocializációt, és a fantázia fejlődése is akadályozott. Az autizmussal élő ember, gyermek értetlenül áll a társadalom elvárásaival szemben. Olyan, úgy viselkedik, mint aki nem e világról való, mintha egy idegen civilizációból érkezett volna.
A velük foglalkozó szülő, szakember a fohászként emlegetett kérdéscsoport megválaszolására törekszik:
"Mit akarsz tőlem?"
"Meddig fog tartani?"
"És mi következik azután?"
A csoportban, a 2013-14-es tanévben, 8 gyermek fejlesztése, nevelése, oktatása történik, 1 pedagógus és 1 gyógypedagógus foglalkoztatásával, valamint egy anyuka önkéntes segítségadásával. A tanulói összetétel heterogén, nagyon különböző életkorú, értelmi képességű és sérültségükben is különböző mértékű gyermekekkel foglalkoztunk. Munkánk eredményességét bizonyítja, hogy jól funkcionáló tanulóink közül kettő tanulót részlegesen integrálhattunk a tanórák során ép közösségbe, illetve kettő tanulók a szintén részleges integrációban részesül a délutáni napköziben.
Mivel az autizmussal élő nehezen igazodik el közvetlen, és tágabb társadalmi környezetében a legfontosabb e terület fejlesztése. Theo Peters módszere alapján szigorúan struktúrált tér - idő környezetben foglalkozunk a gyermekekkel.
Minden tanuló egyéni napirendjét követve igazodik el térben és időben. Az egyéni napirend segíti tájékozódásukat, előre láthatják az egymást követő tevékenységeket, kiszámíthatóbbá válik számukra a környező világ.
A csoportban található helyszínek a következők:
Étkező, Játék, Egyéni, Kézimunka, Kódos munka, Mosdó, Udvar, WC, Séta
A fenti helyszínek, és a hozzájuk kapcsolható tevékenységek jelképei szerepelnek a napirendi kártyákon /fényképes, rajzos, szöveges/. Az adott helyszínen az adott tevékenység folytatható.
A gyermekek értelmi képességei leginkább kétszemélyes kapcsolatban, egyéni fejlesztés keretében alakíthatók. Az egyéni differenciálás félévenkénti szintfelmérés, havi fejlesztési terv alapján történik.

Fejlesztésüket igyekszünk színesebbé és minél hasznosabbá tenni. Tanulóink szükség szerint logopédiai ellátásban is részesülnek, valamint gyógy úszásban és lovas terápiás fejlesztésben. Ezeket a feladatokat erre jól kiképzett szakemberek látják el, a csoportban dolgozókkal, vagyis velünk, szorosan együttműködve.
Az önmaguk világába bezárkózni hajlamos gyermekeket változatos programokkal, tevékenységgel próbáljuk szocializálni. Minden gyermek születésnapját megünnepeljük, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvéti és gyermeknapi ünnepséggel tesszük változatosabbá életüket. Anyák napját csak egy alkalommal tartottunk, de figyelembe véve a nem beszélő gyermekek édesanyjának érzékenységét, erről lemondtunk.

A Karácsonyt,mint ünnepet külön kiemelném, mivel az elmúlt több mint 5 évben rendszeresen műsorral készülünk, mellyel megörvendeztetjük a városban működő időseket ellátó otthonok lakóit. Ez a produkció szerves részét képezi az iskolai műsornak is.

Minden évben több alkalommal megyünk kirándulni például az Állatkertbe, vagy a MÁV Mikulás vonat programján belül kétszer is ellátogattunk a Fővárosi Nagycirkuszba.

Munkára nevelés keretein belül, meghívásos alapon a csoporttagok szüleinek segítünk az őszi betakarítási munkálatokban.

Tanulóinkat rendszeresen indítjuk a tehetségük, képességüknek megfelelő versenyeken: szavaló verseny, kézműves pályázatok. elmondható, hogy nagy örömmel készülnek ezekre a megmérettetésekre.

Elsődleges feladatunknak tekintjük a ránk bízott gyermekek szociális képességeinek közelítését az épekéhez.
Igyekszünk minél több praktikus ismerettel ellátni őket, hogy felnőttként emberhez méltó életet élhessenek.